Karaktercipő története


Ha azt halljuk, karakter cipő, rögtön szépen felöltözött párok jutnak eszünkbe, akik átkeringőznek egy fényesre csiszolt padlójú szobán a kristálycsillárok alatt. A hölgyek báli ruhát, az urak pedig sötét frakkot és csokornyakkendőt viselnek. Fontosabb azonban, hogy mi van a lábukon: a férfiakon fűzős bőrcipő 2 centis sarokkal, a nőkön pedig a ruha színével megegyező árnyalatú, 4 centis báli cipő.

A báli táncok, ahogyan ma ismerjük őket, 20. századi teremtmények, de az ősváltozat egészen a 16. századi francia és angol királyi udvarig nyúlik vissza. Persze az akkori cipők vajmi kevéssé szolgálhatták a korabeli táncot, még a Napkirály udvarában megrendezett bálokon is kardcsörgetés és csizma volt a jellemző. Bár I. Erzsébet angol királynő idején megjelentek a magas sarkú cipő korai változatai, a báli táncok csupán a késő 18. században váltak népszerűvé a felsőbb osztályok körében. A munkásosztály a 20. század elején ismerkedhetett meg velük.

A húszas évek Amerikájában teret hódított a Charleston, amely a tengerentúlon is valódi őrületet okozott. A karakter cipők ekkor fejlődtek ki igazán, mikor a nők pántos topánkái hatalmas népszerűségre tettek szert, különösen a táncparketten. A férfiaknál a fekete-fehér és fehér-barna volt a sztár. A versenytáncok kialakulása is erre a korra datálható, létrejöttek a technikai szabályok, terminológiák, lépéskombinációk leírásai.

A harmincas évek ragyogó csillagai vitathatatlanul Fred Astaire és Ginger Rogers voltak, akik tíz klasszikussá vált filmben is megmutatták pompás divatérzéküket, miközben a táncot népszerűsítették. A férfiaknál – leginkább Astaire hatására – a kétszínű cipő dívott, Rogers pedig a kosztümök mellett soha nem látott könnyed mozgássornak tüntette fel a táncot. Ahogy a mondás tartja: persze, Fred Astaire csodálatos volt, de ne felejtsük el, hogy Ginger Rogers ugyanúgy eltáncolt mindent Fred után, csak hátrafele és magas sarkúban.

A mai modern férfi cipők sokat őriznek az Astaire-érából: fekete bőrcipő, standard két centis sarokkal. A nők általában natúr, barna vagy fehér szaténcipőt viselnek vékony vagy kiszélesedő sarokkal. A latin-amerikai táncoknál a férfiak matt felületű bőrtopánt viselnek kubai sarokkal, a nők pedig szélesedő sarkú, 4-6 centis natúr vagy fehér szaténcipőt hordanak, esetleg arany vagy ezüstszínűt.

 

<<< vissza Karaktercipő főoldal

.